Pietro
Antonio Solari
(latinul: Petrus Antonius Solarius)
(c. 1445 - május 1493), más néven PjotrFryazin, svájci
olasz építész. Ticino kanton,
Carona nevű helységében született.
Eredetileg a nagy család üzleti
tevékenységet folytat. (Apja
Guiniforte Solari, aki, maga
is építész és szobrász, testvére,
Andrea festő, fia Guiniforte Solari) Részt
vesz Milánóban több templom
újjáépítésben, Santa Maria del Carmine (cca.1470), San
Bernardino (1487)
Duomo di Alessandria-ban látható az
1484-ben faragott síremléke. (2. kép)
A Kreml leghíresebb tornyainak tervezője
1487-ben III.Iván moszkvai nagyfejedelem mehívja a moszkvai Kreml nagyszabású átalakításához. A Kreml huszonnégy hektárnyi területét téglafallal vették körül. A hatalmas feladathoz Solari látott neki, ennek során épültek fel a Kreml tornyai, beleértve a Borovitskaya, Konstantino-Eleninskaya, Spasszkaya, Nikolskaya és Corner Arsenalnaya tornyok. Az Solari által használt formai és technikai megoldások emlékeztetnek az Észak-Olaszországban található erődítményekhez. Solari tervei alapján épül meg a Granovitaja-palota, ( Palace of Facets) Marco Ruffo segítségével.
Spasszkaja-torony- innen
A Szpasszkaja
tornyot 1491-ben építette. Eredetileg Frol-toronynak (Фроловская
башня) hívták a közeli - elpusztult - Frol és Lavr-templom
emlékére. Mai nevét egy "Nem kézzel alkotott
Megváltó"-szentképről kapta, melyet 1658-ban helyeztek a
kapu fölé. (Ikonok a Kreml falán)
Négyzet alapú
torony volt, jelenlegi magasságának kb. fele. A XVI. sz-ban órát
szereltek rá, és 1625-ben a Kreml tornyai közül elsőként kapott
egy nyolcszögletű, többszintes csúcsot.
A jelenleg is látható órát több korábbi után 1851-52-ben szerelték fel, összesen 25 tonna súlyú óraszerkezettel és a legfelső szinten elhelyezett, 11 harangból álló harangjátékkal. A torony 67,3 m magas csúcsára 1935-ben a cári bronz sas helyébe aranyozott vázú ötágú - 1937-től világító - vörös csillagot szereltek.
A Vörös térre vezető kapuja mindig is a Kreml főkapuja volt. Régi időkben ezen keresztül vonultak ki a Kreml templomaiból a főpapok a nagy vallási ünnepek, körmenetek alkalmával, s ezen a bejáraton át hajtottak a Kremlbe a cárok és külföldi követek hintói.
Lóháton tilos volt átmenni rajta, és fedett fővel sem engedtek keresztül rajta senkit. Itt még a cárnak is le kellett vennie a süvegét.
Most a legfelső kormányhivatalnokok és a Kremlben tárgyaló külföldi delegációk gépkocsijai hajtanak át rajta, a turisták a Troickije (Szentháromság-) és a Borovickije-kapun át juthatnak a Kreml területére.
A jelenleg is látható órát több korábbi után 1851-52-ben szerelték fel, összesen 25 tonna súlyú óraszerkezettel és a legfelső szinten elhelyezett, 11 harangból álló harangjátékkal. A torony 67,3 m magas csúcsára 1935-ben a cári bronz sas helyébe aranyozott vázú ötágú - 1937-től világító - vörös csillagot szereltek.
A Vörös térre vezető kapuja mindig is a Kreml főkapuja volt. Régi időkben ezen keresztül vonultak ki a Kreml templomaiból a főpapok a nagy vallási ünnepek, körmenetek alkalmával, s ezen a bejáraton át hajtottak a Kremlbe a cárok és külföldi követek hintói.
Lóháton tilos volt átmenni rajta, és fedett fővel sem engedtek keresztül rajta senkit. Itt még a cárnak is le kellett vennie a süvegét.
Most a legfelső kormányhivatalnokok és a Kremlben tárgyaló külföldi delegációk gépkocsijai hajtanak át rajta, a turisták a Troickije (Szentháromság-) és a Borovickije-kapun át juthatnak a Kreml területére.
A falakat és bástyákat 1485-1495
között emelték a III. Iván által behívott olasz mesterek
irányításával. Eredetileg 18 védőbástya készült, a 17.
században ezeket sátortetőkkel látták el és további két
bástyatornyot is építettek (a Carszkaja-
és a híd előtti Kutafja-tornyot).
Méret és forma tekintetében kiemelkedőek a kör alakú
saroktornyok és a kapuk – korábban felvonóhidakkal is ellátott
– külső lőállásokkal kiegészített tornyai: a Vörös-térre nyíló Szpasszkaja-
és Nyikolszkaja-torony,
mindkettő Pietro Antonio Solari
alkotása 1491
Meghalt Moszkvában 1493. május
Meghalt Moszkvában 1493. május
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése