 |
| Portré |
A toszkanai Cellini (ejtsd: csellini), Benvenuto (1500-1572), jelentős olasz szobrász, ötvös és bronzöntő, éremvéső és bélyegmetsző, aki hírnevét mégis inkább nagyszerű önéletrajzának (németre Goethe, magyarra Szana Tamás, Füsi József fordította) köszönheti, ("Benvenuto Cellini élete és munkássága, amiképpen Ő maga megírta Firenzében") mint művészi alkotásainak. A sokfajta tehetséggel megáldott, de kötekedő és nyugtalan, kalandor életű, gyilkossággal is vádolt
VII. Kelemen és III. Pál pápa, valamint
I. Ferenc francia király kegyeit élvezte. Környezetét óriások veszik körül.
Bramante épületei és Michelangelo szobrai,
Tiziano képei és Aristo tündér-eposza, Palesztrina fennkölt muzsikája s Machiavelli róka-intelligenciájú politikai elvei. A festők közül
Pontormo, Rosso Fiorentino,
Parmigianino,
Bronzino és Primaticcio látszik el legmasszebbre. A szobrászok közül
Bandinelli,
Ammanati és
Vincenzo Danti. 1527-ben Róma ostroma alkalmából a város védelmében vett részt. Többször tartózkodott Franciaországban, hol a Fontainebleaui nimfa című nagy bronz-reliefjét mintázta unalmas fekvő Diana alakjával. Ugyanitt készült a Bécsi Múzeumban lévő aranyozott, zománcozott. Neptunus és egy istennő alakjával ékesített híres sótartó. 1545-ben Cellini Firenzében telepedett le hol
I. Cosimo herceg fogadta jóindulatába. Nyolc év alatt itt alkotta főművét, a Medúzaölő
Perseust ábrázoló bronzalakját. A Perseusban anatómiai virtuozitásáról tesz tanúságot, ez a legtökéletesebb műve, nagyszerűen megmintázva, amit még kiemelnek a talapzat aprólékosan kimunkált kis szobrai és féldomborművei, tele változatos árnyalattal, figyelemre méltó részletfinomsággal. Ez az élettel teli ötletgazdagság messze túlszárnyalja riválisának Bandinellinek a hidegségét.
 |
Perseus (részlet) |
