Rosso Fiorentino (1499 - 1540)

Rosso Fiorentino firenzei manierista festő, született Firenze 1499, meghalt Fontainebleau 1540. Andrea del Sarto tanítványa. Munkáira később Michelangelo művészete volt nagy hatással. 1530 - ban I. Ferenc meghívására Franciaországba megy, hogy a királyi kastély építési, festési és szobrászati munkáinak felügyelőjeként dolgozzon. Primaticcióval és Niccolo dell' Abbateval a fontainebleaui iskola egyik megalapítója. Első nagy munkája Mária mennybemenetele (1515, freskó, Firenze, S. Annunziata előcsarnoka), még del Sarto hatása alatt, nemkülönben Madonna szentekkel (1522, Pitti) már Michelangelo befolyását mutatja, a Keresztről levétel (1521, Volterra, dóm), Mária eljegyzése (1523, Firenze, S. Lorenzo). 1523-ban Rómába költözik, ahol egy csomó mitológiai tárgyú metszetet készít, 1530-tól kezdve Fontainebleauban. A rajzai után tanítványai által a kastélyban készített freskók mind elpusztultak, csak az agyonrestaurált dekorációk I. Ferenc galériájában adnak némi fogalmat e nemű munkáiról. Primaticcio szereplése itt később egészen elhomályosította emlékét.
Irodalom: Goldschmidt Fr.: Pontormo, Rosso és Bronzino (Leipzig, 1911)

Bronzino manierista festő (1503-1572)

Bronzino,  Agnolo, tulajdonképpen Agnolo di Cosimo di Mariano, olasz festő, született 1503,
meghalt Firenze 1572. Előbb Raffaelino del Garbónál tanult, majd Pontormonál, aki meghatározó fontosságú hatással volt művészetére.Vallásos és mitológiai tárgyú képei a maniristákhoz sorozzák. Főleg későbbi képei világos, meszes színeikkel, sima festésmodorukkal Michelangelo (Utolsó ítélet) szolgai hatása alatt állnak (Krisztus a limbusban, 1552, Uffizi; Szent Lőrinc mártírhalála, 1565 freskó, Firenze San Lorenzo). Korábbi képei festőibbek: Pásztorok imádása (Budapest, Szépművészeti Múzeum). Szent család (Firenze, Pitti). Mitológiai képei; Vénusz és szatír (Róma, Pal. Colonna), Vénusz és Cupido (London, National Gallery), Vénusz, Ámor és a féltékenység (Budapest Szépművészeti Múzeum). Sokkal jelentékenyebb, mint arcképfestő. Arcképei világos ezüstös színeikkel, előkelő felfogásukkal, jellemző erejükkel nemcsak kora legkedveltebb, de egyik legjobb arcképfestőjévé tették.
Sok arcképe közül a legjelentékenyebbek: I. Cosimo nagyherceg (kinek udvari festője volt, Berlin, Pitti)

I. Cosimo di Medici

Hans von Aachen

Hans von Aachen német festő, született Kölnben 1552, meghalt Prágában 1615. március 4. Nevét apja szülővárosáról kapta a Németországi Aachen-ről. Korának híres manieristája volt.

Hosszú időt töltött Olaszországba 1574-1588 között. Velencében, Rómába és Firenzében tanult, tanulmányozta a manierista technikát. Tanulmányozta Tintoretto és Michelangeló munkáit. Egész élete során nagy hatással volt Bartholomeus Spranger és Hendrick Goltzius, akik abban az időben uralták Németország művészeti életét. 1855-ben tér vissza - mint a nemesi házak festője - Kölnben, Münchenben, végül Prágában. II. Rudolf császár udvarának hivatásos festőjeként dolgozott és élt. Az általa készített történelmi és vallási témájú műveivel szerzett hírnevet.1605-ben lovagi címmel tüntette ki II. Rudolf császár és magyar király. Párfogói között volt a Fugger család is. Stílusa sajátosan egyenlőtlen, vegyesen német és modorosan alkalmazott olaszos elemeket feltüntető. Festett oltárképeket (Augsburg, Ulrichskirche), portrékat ( II. Rudolf arcképe ), de legnagyobb hatást gyakoroltak kortársaira nudizmust dicsőítő mitológiai képei (Jupiter, Antiopé és Ámor, Bécs, művészettörténeti múzeum). Tanítványai voltak Peter Isaak, Joseph Heintz.

Forrás: de.Wikipedia  leXXikon 10.000 Meisterwerke

Michelangelo Buonarroti 1475-1564

 "Én is az embert keresem, a mindenkori Embert,az örök jelképet, aki az idők kezdete óta újra meg újra vállalja a harcot a szabadságért" - vallja az agg Michelangelo, minden művészek legnagyobbika, a szobrászat, a festészet, építészet és költészet mestere, Savonarola, Machiavelli, Leonardo, Raffaello kortársa a reneszánsz szemtanúja.
 Michelangelo Buonarroti,  szobrász, festő, építész és költő, született a toscanai Caprese városkában 1475. meghalt Róma 1564. Minden idők legjelentékenyebb, legnagyobb befolyású művészegyénisége. Méltán nevezik a barokk művészet atyjának, mert alkotásaiban a reneszánsz beteljesedését mindjárt a barokk váltja föl. Bár a barokk megszületése az újkori művészet természetes fejlődése volt Michelangelo művészetében ezek a jelenségek, mégis mint az ő zsenijének egyéni nyilvánulásai lépnek föl.

Tintoretto (1518-1594)

Tintoretto,  valódi nevén Jacopo Robusti velencei festő, született Velence 1518, meghalt Velence a 1594. május 31. A velencei festészet egyik leghatalmasabb festőtehetsége. Vasari szerint, ki pedig nem tartozott feltétlen hívei közé, „szeszélyes, hirtelen határozó, a legfélelmetesebb agyvelő, melyet a festészet valaha is felmutatott, amit minden munkáján és fantasztikus kompozícióin is láthatunk, melyek egészen mások, mint a többi festőké, és amelyek a megszokottól különböznek, még a különösön is túltett szellemének új és csodálatos találékonyságával és különös szeszélyeivel. Olykor puszta vázlatokat kész munkákként mutatott be, nyersen kidolgozott képeket, melyen az ecsetvonásokat inkább a véletlen és a virtuozitás, mint a megfontolt ítélet rakta oda”. Mintha csak a XIX. század második felének ellenvetéseit az impresszionistákkal szemben hallanók e szavakból és valóban művészetének érdem szerint való újabb becsülése ezektől indult ki, akik benne az általa megtermékenyített Greco mellett az impresszionizmus egyik nagy ősét ismerték föl.

A végtelen terek festője
Szent Márk csodájának felfedezése

Művei a Web Gallery of Art-on