Rosso Fiorentino (1499 - 1540)

Rosso Fiorentino firenzei manierista festő, született Firenze 1499, meghalt Fontainebleau 1540. Andrea del Sarto tanítványa. Munkáira később Michelangelo művészete volt nagy hatással. 1530 - ban I. Ferenc meghívására Franciaországba megy, hogy a királyi kastély építési, festési és szobrászati munkáinak felügyelőjeként dolgozzon. Primaticcióval és Niccolo dell' Abbateval a fontainebleaui iskola egyik megalapítója. Első nagy munkája Mária mennybemenetele (1515, freskó, Firenze, S. Annunziata előcsarnoka), még del Sarto hatása alatt, nemkülönben Madonna szentekkel (1522, Pitti) már Michelangelo befolyását mutatja, a Keresztről levétel (1521, Volterra, dóm), Mária eljegyzése (1523, Firenze, S. Lorenzo). 1523-ban Rómába költözik, ahol egy csomó mitológiai tárgyú metszetet készít, 1530-tól kezdve Fontainebleauban. A rajzai után tanítványai által a kastélyban készített freskók mind elpusztultak, csak az agyonrestaurált dekorációk I. Ferenc galériájában adnak némi fogalmat e nemű munkáiról. Primaticcio szereplése itt később egészen elhomályosította emlékét.
Irodalom: Goldschmidt Fr.: Pontormo, Rosso és Bronzino (Leipzig, 1911)

Bandinelli Baccio (1493-1560)

Forrás

Bandinelli,  Baccio (1493-1560), közepes tehetségű firenzei szobrász, kevés befejezett szobrot hagyott maga után. Szerencsétlen jelleme miatt kevesen szerették, többek között a kortárs Cellini sem. Gyakran ellenségeként emlékszik meg róla életrajzi regényében. Michelangelo ádáz vetélytársa, aki akarata ellenére is a nagymester befolyása alatt dolgozott és ennek belsőleg indokolt stílus-sajátosságait, kontraposztjait, formafelfokozásait külsőségekben utánozta. 

Bronzino manierista festő (1503-1572)

Bronzino,  Agnolo, tulajdonképpen Agnolo di Cosimo di Mariano, olasz festő, született 1503,
meghalt Firenze 1572. Előbb Raffaelino del Garbónál tanult, majd Pontormonál, aki meghatározó fontosságú hatással volt művészetére.Vallásos és mitológiai tárgyú képei a maniristákhoz sorozzák. Főleg későbbi képei világos, meszes színeikkel, sima festésmodorukkal Michelangelo (Utolsó ítélet) szolgai hatása alatt állnak (Krisztus a limbusban, 1552, Uffizi; Szent Lőrinc mártírhalála, 1565 freskó, Firenze San Lorenzo). Korábbi képei festőibbek: Pásztorok imádása (Budapest, Szépművészeti Múzeum). Szent család (Firenze, Pitti). Mitológiai képei; Vénusz és szatír (Róma, Pal. Colonna), Vénusz és Cupido (London, National Gallery), Vénusz, Ámor és a féltékenység (Budapest Szépművészeti Múzeum). Sokkal jelentékenyebb, mint arcképfestő. Arcképei világos ezüstös színeikkel, előkelő felfogásukkal, jellemző erejükkel nemcsak kora legkedveltebb, de egyik legjobb arcképfestőjévé tették.
Sok arcképe közül a legjelentékenyebbek: I. Cosimo nagyherceg (kinek udvari festője volt, Berlin, Pitti)

I. Cosimo di Medici

Adam Elsheimer (1578-1610)

  Adam Elsheimer, német festő, szül. Majna-Frankfurt 1578, meghalt 1610.
 A korai barokk festészetet képviselte.  A frankfurti Uffenbach tanítványa volt. 1600-ban Velencébe utazott, Rottenhammer műhelyében dolgozott, majd Rómába költözött ahol V. Pál pápa segítsége, támogatása  kíséri élete végéig. 

Többnyire rézlapokra festett kisméretű vallásos és mítoszi tárgyú képeivel vált híressé. Művei számos múzeumban megtekinthető. Ezeken stílusát az alakok és olaszos tájképi környezetük egységes felfogása s a fény és árnyéknak gyakran mesterséges világítás mellett való újszerű elosztása jellemzi, amivel az északi képírás fejlődésére s közvetve Rembrandtra is nagy hatással volt. Legjellegzetesebb művei Trója égése, Menekülés Egyiptomba (München, Alte Pinakothek), Philemon és Baucisz (Drezda), Bacchus ifjúsága (Frankfurt).
Forrás: NGS

Giovanni Dalmata (1445 körül - 1509 körül)

  

Dalmata,  Giovanni olasz szobrász, családi neve  Ivan Duknovic, született Trogir) 1445, meghalt 1509. Életéről és munkásságáról nagyon keveset tudunk. A korai reneszánsz márványfaragó szobrászainak egyike volt. 1470-től Rómában Andrea Bregno, majd Mino da Fiesoléval dolgozott. 1476-ban Roverella bíboros síremlékét faragja (S. Clemente-templom). 1480-as évektől Budán Mátyás király foglalkoztatta, akitől 1488-ban a szlavón Majkovec várát nyeri adományul. Ezt 1490-ben Mátyás halála után elveszti s szülővárosába költözik, ahol a dómnak két szobrot farag. 1509. Anconában a Gianelli síremléket faragja. 

Hans von Aachen

Hans von Aachen német festő, született Kölnben 1552, meghalt Prágában 1615. március 4. Nevét apja szülővárosáról kapta a Németországi Aachen-ről. Korának híres manieristája volt.

Hosszú időt töltött Olaszországba 1574-1588 között. Velencében, Rómába és Firenzében tanult, tanulmányozta a manierista technikát. Tanulmányozta Tintoretto és Michelangeló munkáit. Egész élete során nagy hatással volt Bartholomeus Spranger és Hendrick Goltzius, akik abban az időben uralták Németország művészeti életét. 1855-ben tér vissza - mint a nemesi házak festője - Kölnben, Münchenben, végül Prágában. II. Rudolf császár udvarának hivatásos festőjeként dolgozott és élt. Az általa készített történelmi és vallási témájú műveivel szerzett hírnevet.1605-ben lovagi címmel tüntette ki II. Rudolf császár és magyar király. Párfogói között volt a Fugger család is. Stílusa sajátosan egyenlőtlen, vegyesen német és modorosan alkalmazott olaszos elemeket feltüntető. Festett oltárképeket (Augsburg, Ulrichskirche), portrékat ( II. Rudolf arcképe ), de legnagyobb hatást gyakoroltak kortársaira nudizmust dicsőítő mitológiai képei (Jupiter, Antiopé és Ámor, Bécs, művészettörténeti múzeum). Tanítványai voltak Peter Isaak, Joseph Heintz.

Forrás: de.Wikipedia  leXXikon 10.000 Meisterwerke

Pietro Antonio Solari (cca.1445-1493)

Pietro Antonio Solari (latinul: Petrus Antonius Solarius) (c. 1445 - május 1493), más néven Pjotr​​Fryazin, svájci olasz építész. Ticino kanton, Carona nevű helységében született. Eredetileg a nagy család üzleti tevékenységet folytat. (Apja Guiniforte Solari, aki, maga is építész és szobrász, testvére, Andrea festő, fia Guiniforte Solari) Részt vesz Milánóban több templom újjáépítésben, Santa Maria del Carmine (cca.1470), San Bernardino (1487) Duomo di Alessandria-ban látható az 1484-ben faragott síremléke. (2. kép) A Kreml leghíresebb tornyainak tervezője