Adam Elsheimer (1578-1610)

  Adam Elsheimer, német festő, szül. Majna-Frankfurt 1578, meghalt 1610.
 A korai barokk festészetet képviselte.  A frankfurti Uffenbach tanítványa volt. 1600-ban Velencébe utazott, Rottenhammer műhelyében dolgozott, majd Rómába költözött ahol V. Pál pápa segítsége, támogatása  kíséri élete végéig. 

Többnyire rézlapokra festett kisméretű vallásos és mítoszi tárgyú képeivel vált híressé. Művei számos múzeumban megtekinthető. Ezeken stílusát az alakok és olaszos tájképi környezetük egységes felfogása s a fény és árnyéknak gyakran mesterséges világítás mellett való újszerű elosztása jellemzi, amivel az északi képírás fejlődésére s közvetve Rembrandtra is nagy hatással volt. Legjellegzetesebb művei Trója égése, Menekülés Egyiptomba (München, Alte Pinakothek), Philemon és Baucisz (Drezda), Bacchus ifjúsága (Frankfurt).
Forrás: NGS

Giovanni Dalmata (1445 körül - 1509 körül)

  

Dalmata,  Giovanni olasz szobrász, családi neve  Ivan Duknovic, született Trogir) 1445, meghalt 1509. Életéről és munkásságáról nagyon keveset tudunk. A korai reneszánsz márványfaragó szobrászainak egyike volt. 1470-től Rómában Andrea Bregno, majd Mino da Fiesoléval dolgozott. 1476-ban Roverella bíboros síremlékét faragja (S. Clemente-templom). 1480-as évektől Budán Mátyás király foglalkoztatta, akitől 1488-ban a szlavón Majkovec várát nyeri adományul. Ezt 1490-ben Mátyás halála után elveszti s szülővárosába költözik, ahol a dómnak két szobrot farag. 1509. Anconában a Gianelli síremléket faragja. 

Hans von Aachen

Hans von Aachen német festő, született Kölnben 1552, meghalt Prágában 1615. március 4. Nevét apja szülővárosáról kapta a Németországi Aachen-ről. Korának híres manieristája volt.

Hosszú időt töltött Olaszországba 1574-1588 között. Velencében, Rómába és Firenzében tanult, tanulmányozta a manierista technikát. Tanulmányozta Tintoretto és Michelangeló munkáit. Egész élete során nagy hatással volt Bartholomeus Spranger és Hendrick Goltzius, akik abban az időben uralták Németország művészeti életét. 1855-ben tér vissza - mint a nemesi házak festője - Kölnben, Münchenben, végül Prágában. II. Rudolf császár udvarának hivatásos festőjeként dolgozott és élt. Az általa készített történelmi és vallási témájú műveivel szerzett hírnevet.1605-ben lovagi címmel tüntette ki II. Rudolf császár és magyar király. Párfogói között volt a Fugger család is. Stílusa sajátosan egyenlőtlen, vegyesen német és modorosan alkalmazott olaszos elemeket feltüntető. Festett oltárképeket (Augsburg, Ulrichskirche), portrékat ( II. Rudolf arcképe ), de legnagyobb hatást gyakoroltak kortársaira nudizmust dicsőítő mitológiai képei (Jupiter, Antiopé és Ámor, Bécs, művészettörténeti múzeum). Tanítványai voltak Peter Isaak, Joseph Heintz.

Forrás: de.Wikipedia  leXXikon 10.000 Meisterwerke

Pietro Antonio Solari (cca.1445-1493)

Pietro Antonio Solari (latinul: Petrus Antonius Solarius) (c. 1445 - május 1493), más néven Pjotr​​Fryazin, svájci olasz építész. Ticino kanton, Carona nevű helységében született. Eredetileg a nagy család üzleti tevékenységet folytat. (Apja Guiniforte Solari, aki, maga is építész és szobrász, testvére, Andrea festő, fia Guiniforte Solari) Részt vesz Milánóban több templom újjáépítésben, Santa Maria del Carmine (cca.1470), San Bernardino (1487) Duomo di Alessandria-ban látható az 1484-ben faragott síremléke. (2. kép) A Kreml leghíresebb tornyainak tervezője

Marco Ruffo

Marco Ruffo olasz építész mint Marco Fryazin volt ismert, Moszkvában a 15. században.

A Fryazin cím régi orosz szóból származik, jelentése őszinte, amit az Észak-Olaszországban élő emberekre értették. Marco Ruffo mellett, legalább három olasz kortársa volt ezen a becenéven Oroszországban: Antonio Fryazin (Antonio Gislardi), Bon Fryazin (Marco Bon), Aleviz Fryazin (Aloisio da Milano).

Baccio d'Agnolo (1462-1543)

Baglioni,  más néven, Baccio d'Agnolo (1462-1543), olasz építész és intarziátor-fafaragó.
Firenzében egyike a delelőjére jutó reneszánsz sokat foglalkoztatott, legtekintélyesebb, ha nem is legjelentékenyebb építészeinek. Főleg a palotaépítkezés terén vannak nagy érdemei. Építészeti tanulmányait Rómában végezte, hol Rafaellel, Bramantével és több neves építésszel volt közelebbi kapcsolatban. Ennek eredményei érvényesülnek a firenzei Palazzo Bartolinini Salimberi, mely Baglioninek legérettebb és legnevezetesebb alkotása. A vízszintes és függőleges irányoknak kiemelése, a fél-oszlopokkal határolt ablak- és kapukeretek erős hangsúlyozása jellemzi.

Michelangelo Buonarroti 1475-1564

 "Én is az embert keresem, a mindenkori Embert,az örök jelképet, aki az idők kezdete óta újra meg újra vállalja a harcot a szabadságért" - vallja az agg Michelangelo, minden művészek legnagyobbika, a szobrászat, a festészet, építészet és költészet mestere, Savonarola, Machiavelli, Leonardo, Raffaello kortársa a reneszánsz szemtanúja.
 Michelangelo Buonarroti,  szobrász, festő, építész és költő, született a toscanai Caprese városkában 1475. meghalt Róma 1564. Minden idők legjelentékenyebb, legnagyobb befolyású művészegyénisége. Méltán nevezik a barokk művészet atyjának, mert alkotásaiban a reneszánsz beteljesedését mindjárt a barokk váltja föl. Bár a barokk megszületése az újkori művészet természetes fejlődése volt Michelangelo művészetében ezek a jelenségek, mégis mint az ő zsenijének egyéni nyilvánulásai lépnek föl.