2010. április 24., szombat

Benozzo Gozzoli (c.1420-1494)

Gozzoli  (ejtsd: godzoli), Benozzo, tkp. Benozzo di Lese di Sandro, firenzei festő, született Firenzében 1420 v. 1424, meghalt Pistoja 1497. Előbb ötvös, mint ilyen Lorenzo Ghiberti segédje a Baptisterium 2. kapuján Firenzében (1444-47), azután festő és Fra Angelico tanítványa és segédje Rómában (1446) és Orvietóban (1447). Tulajdonképpen technikailag maradi művész, a gótikusok kései utódja, ki mestere mély vallásosságát naiv, vidám dekoratív világi festészetté alakítja. Gazdag fantáziája, bájos mesélő képessége, mellyel, csodálatos bőbeszédűséggel kora szokásait és embereit mutatja be bibliai és szentek történetét ábrázoló freskóin, valamint friss és élénk színei kora egyik legvonzóbb egyéniségévé avatják. Legkorábbi önálló munkái Montefalcóban (1449-től c. 1455-ig): Freskók Szent Ferenc életéből (S. Francesco), Madonna della Cintola, oltárkép (1450). S. Fortunato temploma részére, Róma, Laterán).

Az iskola, 1464-65

Freskó, 220 x 230 cm
Apsidal kápolna, Sant'Agostino, San Gimignano





Krisztus feltámadása (részlet), Firenze San Marco kolostor,
korai munkái


San Francesco, Montefalco
Azután rövid ideig Perugiában (1456) és Rómában (1458). Ez időből Trónoló Madonna szentek közt (1456, Perugia képtár). Visszatérve Firenzébe (1459-62) festi egyik legbájosabb munkáját a három király vonulása Betlehembe, háttérben a Toscanai hegyekkel, a Medici család a konstantinápolyi pátriárka és az utolsó-előtti bizánci császár Joannes Pallaiologosz  arcképével (freskó Palazzo Riccardi-Medici), utána San Gimignanóban (1463-68) freskók Szt. Ágoston életéből (S. Agostino) Élete jelentős, majd utolsó részét is Pisában tölti (1469-85. vagy még tovább), ahol 24 nagy freskót fest az ó-testamentumból a Camposanto falára, 16 éven keresztül. Nagy részük ma rossz állapotban van az 1944-es bombázások során keletkezett tűzvész miatt. Ezek között a rossz állapotban lévők közül a Noé részegsége, a Toscanai szüret életteljes ábrázolásával a korai reneszánsz egyik legelragadóbb alkotása.
Oltárképei ritkák: Trónoló Madonna négy szenttel (1461, London, National Gall.) a hozzátartozó oltárpolc, Szent Domonkos csodája (Brera), Aquinói Szent Tamás megdicsőülése (Louvre), Mária a gyermekkel mögötte két függönyt tartó angyallal (Berlin), Madonna a gyermekkel, Szent Ferenc és Bernáttal (Bécs, Kunsthist. Museum). - Irodalom: Wingenroth (Heidelberg, 1897); Stokes (London. 1904); Mengin U. (Párizs, Les maitres de l'art). Fónagy.

Levétel a keresztről
Olaj, vászon, 180 x 300 cm
Museo Horne, Firenze


Három királyok, avagy a Mágusok vonulása: Palazzo Medici-Riccardi kápolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése