Verroccio (1436-1488)

Verrocchio  (ejtsd: -okkió), Andrea del (1436-1488), igazi nevén Andrea del Cione, a quattrocento második felének legjelentékenyebb szobrásza egyúttal kiváló festő és ötvös is. A részleteket kiemelő, ritmikusan taglaló, különösen a csuklókban hangsúlyozott ember-ábrázolásaiban a valóság dekoratív szépséggel párosul. Kísérletező, tudatosan dolgozó mester, aki sokat ad műveinek technikai tökélyére. A művészetek minden ágával, zenével és elméletekkel is behatóan foglalkozik. Korának egyik leggyakorlottabb érc-öntője, Így szobrait nagy részben bronzból készíti, márványból való műveinek faragását viszont gyakran tanítványaira bízza. Minden szobra számára előzetes agyagtanulmányokat készít, melyekben minden részletet, formát tökéletesen kiérlel. Műhelye a legnevezetesebb volt Firenzében a század második felében. Itt tanultak Lorenzo di Credi, Perugino és Leonardo da Vinci.

Bartolomeo Colleoni emlékműve, 1448,Velence, Santi Giovanni e Paolo tér, jobbról szembe a Scuola Grande di San Marco.

 Krisztus és Szent Tamás, 1476-1483

Különösen az utóbbi fejlesztette tovább, mélyítette ki és oldotta meg páratlan zsenialitással a Verrocchio által fölvetett művészi problémákat. Verrocchio művészi tanulmányait ötvős-műhelyben végezte, híres ötvösműveiből azonban csak a firenzei Battistero nagy ezüst oltárának Keresztelő Szent János lefejezését ábrázoló domborműve maradt fenn. Sokat dolgozik a Mediciek számára. 1464-ben Medici Cosimo egyszerű sírkőlapját, majd a Villa Careggi egy égetett agyag-domborművét mintázza és a 60-as évek végén valószínűleg ő faragja részben a firenzei San Lorenzo sekrestyéjének fantasztikus szörnyekkel díszített lavabóját. 1472. készül el Piero és Giovanni de Medici síremlékével (San Lorenzo), melynél két helység közötti félköríves nyílásba állítja az érclevéldíszekkel és koszorúkkal, különböző színű márványdarabokkal ékesített, ékszer-szekrény alakú porfír-szarkofágot. Ugyanebben az időben mintázza szintén a Mediciek számára bronzból való, hetyke állású híres Dávidját. Fürtős fejű, mosolygós arcú, hajlékony testű suhanc, fejlődő idomainak éles formáit, az izmok játékát, az erek vonalait a zsírpárnák még sehol sem homályosítják el.

 Giovanni és Lorenzo Medici sírja

Méltó társa a Palazzo Vecchio kútjának delfint tartó kedélyes puttója (1469 után), mely eredetileg a Villa Careggi egyik kútját ékesítette. A Szépművészeti Múzeumban is van egy Verrocchio művészetéhez igen közel álló bronz-puttó. 1477 után Verrocchio Lucrezia Tornabuoni síremlékét alkotja a római Santa Mária sopra Minerva-templomban, ennek azonban csak néhány domborműve maradt fenn két különböző gyűjteményben. 1476-83.-ig mintázza és önti bronzba a firenzei Orsanmichele híres Donatello-fülkéje számára Krisztus és Szt. Tamás csoportját, a quattrocento egyik legbeszédesebb, formailag legmegoldottabb szoborművét. Ez a munkája részben már összeesik a velencei Colleoni-szoborral (1481-től, minden idők legnevezetesebb lovas-emlékével. Lovas és ló itt egy akaratot fejez ki melyet a condottiere energikus szellemé ural.

 Firenzei Battistero nagy ezüst oltárán lévő "Keresztelő Szent János lefejezése" című ezüst dombormű

A bronzba öntést és a díszítés egy részét a mester halála után Alessandro Leopardi végezte. Verrocchiónak Mátyás király budai palotája számára is kellett volna egy fehér márvány kutat faragnia, de a mű a mester halála miatt nem jött létre. Tudjuk azonban, hogy Verrocchio két ércdomborművével, Nagy Sándor és Dárius képmásával Mátyás király mégis dicsekedhetett. Ezeket Mátyás Lorenzo dei Medicitől kapta. Verrocchio szoborképmásai között, legnevezetesebb a firenzei Museo Nazionale Primulás hölgye (márvány), melyet valószínűleg Leonardo da Vincivel együtt mintázott. Ugyanitt két Madonna-dombormű is a mester művészetét képviseli. A Verrocchiónak tulajdonított festmények között azonban az egyetlen hiteles alkotás az Uffiziben lévő Krisztus keresztelése, mely szintén a mester részleteket erősen mintázó, kissé fanyar stílusát árulja el. Az egyik költői kifejezésű angyal és a gyönyörű levegős tájkép az alakok mögött Leonardótól való. A Szépművészeti Múzeumban egy szentek körében ülő nagy Madonna-festmény képviseli Verrocchio műhelyének stílusát.
Irodalom és forrás: H. Mackowsky: M. Cruthwell. Ybl.

Tovább>>>